Velence / Fejér megye
Velence város Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.
Gyorsan fejlődő, országos jelentőségű fürdőváros, mely főként a Velencei-tónak,
valamint két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségének köszönheti
gazdaságának és népességének jó ütemű növekedését.
Közúton az M7-es autópályán, a 7-es főúton és több kevésbé jelentős úton, vasúton a
Budapest–Székesfehérvár-vasútvonalon két megállóhellyel érhető el; valamint három
hajóállomással is rendelkezik.
2000-ben Magyarország legvirágosabb - akkor még - nagyközsége lett.
A város déli része, Velencefürdő főként üdülőtelep.
Fekvése
A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét. Déli része a Velencefürdő nevű üdülőtelep.
A 7-es számú főút, az M7-es autópálya, a 6207-es közút, a 8116-os közút, a 8119-es közút
és a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal is érinti a várost, amelyek kiváló közlekedési
feltételeket biztosítanak számára.
A vasúton két megállója van a városnak: Velence megállóhely és Velencefürdő megállóhely
Autóbusz-összeköttetésben áll a Velencei-tó környéki településekkel, továbbá Székesfehérvárral,
Budapesttel, Zichyújfaluval és Pusztaszabolccsal is.
Az 1163-as, 1171-es, 8022-es, 8024-es 8025-ös, 8026-os, 8027-es, 8028-as, 8151-es, 8152-es,
8154-es, 8156-os, 8157-es, 8158-as járatok érintik a várost.
Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és
Agárd felől érkező hajókat fogadnak.
Településrésze Hajdútanya, amely Velence centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban.
2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16. Hajdútanyán
talajvízfigyelő kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.
Infrastruktúra
2017-ben Velencén kerékpárforgalom-számláló berendezést állítottak fel, melynek
bemutatója szeptember 25-én volt a velencei Kerékpáros Kompetencia Központban.
Magyarországon először Velencén állítottak fel kerékpárforgalom-számláló berendezést.
Népesség
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,5% németnek,
0,3% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg
nagyobb lehet 100%-nál).
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 10,2%, evangélikus 1,1%,
görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,5% (34,8% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban,
a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak kastélynak nevezett
Meszleny-Wenckheim kúria.
Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület
tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett.
A házban 1945 után általános iskola működött.
A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő
teremnek ad otthont.
További nevezetességek
Gazdaság
A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülők nagy
számának köszönhetően fellendülő építőiparból szerzi.
A gyors fejlődésben nem csak ezek a tényezők meghatározók, Velence földrajzi helyzete
is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár - Székesfehérvár és Budapest között.
Ennek köszönhetően Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban, természetesen a
népesség számához viszonyítva.
Velence a tókörnyék legdinamikusabban fejlődő települése, népessége gyorsabban növekszik, mint
az egyébként szintén nagyon jó mutatókkal rendelkező szomszédos város, Gárdony népessége.
3.0 (CGBY-SA-3.0)